Vértessomló község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatabányai kistérség
Lakosság: 1336 fő
Terület: 22.3 km²
Népsűrűség: 59,91 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A Vértes hegység ÉNY-i részén, a Somlyó-hegy lábánál található az 1300 lakosú Vértessomló. Tatabányától 9 km-re DNY-ra, Várgesztestől 6 km, Környétől 7 km távolságra.

Története

A település már a római korban is lakott hely volt.Környékén gyakran találtak e korból való leleteket. Találtak itt a mult szd. elején un. FŰTŐPINCÉKET, melyek a rómaiak a házaik fűtésére alkalmaztak.

Első okleveles említése 1326-ból való SEMYENFELDE (Semjénfölde) alakban (Veszpr.k.m.lt). Csák nemzetségbeli István fiai 1326-ban átadták Károly Róbert királynak csereképpen.

1426-ban Zsigmond király idején SOMOLYA, a törökdúlás után Pusztasomlyó , majd Bakonysomló néven van említve. Jövedelme a tatai vár fenntartását szolgálta. 1453 tályán ez a vértesi település is elpusztult, s hosszú ideig lakatlan is maradt.

1643-ban a Zichyek, 1697-ben a Krafftok tulajdonát képezte.

1727-ben az Eszterházy család birtokába került, a tatai uradalomhoz tartozott.

Esterházy József telepitette be német telepesekkel. A telepítési szerződésben Puszta-Somló néven van említve. Ezt a Somló nevet német telepesei a maguk kiejtése szerint Semle hangzással ejtették, a helytartótanács e hibás kiejtés nyomán Zsemlyére torzította el a település nevét, mely aztán rajta is maradt 1890-ig, mikor miniszteri rendelettel a VÉRTESSOMLÓ elnevezést kapta.

A település melletti erdő szélén 1736 előtt kis kápolna állott, melynek szomszédságában remete lakott. 1736-ban Esterházy József a düledező kápolnát megnagyobbíttatta, szentéllyel látta el. Egy bécsi kereskedő neje Fahrer Mária pedig a bécsi kapucinusok templomában őrzött Mária kegykép másolatát készíttette el a kápolna számára, melyhez a vidék népe hamarosan sűrűn kezdett zarándokolni. A község ez alapján vált búcsújáró hellyé, ahova különösen Sarlós-Boldogasszony napján zarándokoltak. 1875-ben aztán a kápolnát templommá alakították.

A falu lakosai bányászattal, faszénégetéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

VITÁNY-VÁRA

Vértessomló közelében, attól kissé K-re található. Építtetőjének nevét nem ismerjük. A VÉRTES É-i, lejtőjén emelkedő, szabálytalan ötszög alakú várat, melynek kapuja a Ny-i, legmeredekebb oldalon helyezkedik el Károly Róbert király idejében 1324-ben említik először írásos források. Ekkor már ismertek várnagyai is. A várnak nagy valószínűleg udvara és kútja nem volt, a vizet valószínüleg a Vértes közeli forrásaiból szállították ide. Erre egy 1450-ből ránkmaradt feljegyzésből is következtetni lehet, mely szerint "KÁLNAI PÉTER várnagy elfogta Novák Pál tatai polgárt, aki borszállítmányával Héregről hazafelé tartott és azt borával, szekerével, ökreivel együtt Vitány várába hurcolta". A várhoz Róbert Károly idejében 35 község tartozott.

VITÁNY- és a tőle D-re fekvő szomszédos GERENCSÉR- várról egy legenda is fönnmaradt:

Az ifjú nemes, Hédervári Imre volt az időben Vitány-vár ura. A D-ebbre fekvő Gerencsér- váré pedig a büszke, keményszívű Újlaki Miklós. Újlaki egy német grófhoz akarta feleségül kényszeríteni leányát Krimhildát, a vár alázatoslelkű, csendesszavú tündérét, de Krimhilda titokban már jegyese volt Hédervárinak, s az ifjú lovag egy éjszaka leple alatt meg is szöktette szerelmesét és várába vitte. Több sem kellett a büszke apának, nekirontott katonákkal, ágyúkkal Vitány várának. Azonban hiába lőtte, ostromolta, nem tudta bevenni. Jól megépített vár volt, jól is védték. Talán el sem esik, ha egy álnok várbeli el nem árulja a titkos utat, s azon keresztül be nem vezeti Újlakit a várba. A folyosó egyenesen Hédervári dolgozószobájába nyílt. A meglepett várurat Újlaki leütötte, majd leányát magával hurcolva otthagyta Vitányt. Otthon szörnyű büntetés várt a szerencsétlen lányra: atyja elevenen befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Ott is pusztult volna el, ha a vár öreg szolgája ki nem bont egy nyílást az újonnan készült falban, s azon keresztül nem élelmezi. Hédervári közben felgyógyult, és Újlaki erőszakossága miatt panaszra ment egyenesen Mátyás királyhoz. Mátyás nem azért állt igazságos király hírében, hogy ilyesmit szó nélkül hagyjon. Egy szép napon kürtös vitéz jelent meg Gerencsérvár felvonó hídja előtt, jelezve a király érkeztét. De közben Újlaki megtört esztelen tetténeksúlya alatt. Már nem a gőgösszívű főúr, hanem szerencsétlen apa. Mikor azonban kiderült, hogy leánya mégis él, boldogan öleli keblére, örömmel adja nőül a szomszédvár urához.

Nevezetességei

Vitányvár légifotója

Ember alkotta nevezetességek:
- Vitányvár
- Harangláb
- Erdészház
- Búcsújárók huszártornyos római katolikus műemlék temploma (barokk freskók, 1870-es évek, zarándokhely, országos jelentőségű műemlék)
- Klasszikus római katolikus kápolna (1970-es évek, országos jelentőségű műemlék)
- XIV. sz-i Vitány-vár romjai (gótikus, országos jelentőségű műemlék) és környezete
- 41 helyi védettség alatt álló épület
- Régi iskola épülete
- Harangtorony
- Kálvária
- Eszterházy-kastély

Természeti vonzerő
- Vitány-vári Parkerdő
- Mátyás-kút
- Szarvas-kút
- Szép Ilonka forrás
- Bányatavak
- Nagy-Somlyó-hegy
- Tojásgurító-domb
- Szegfű-domb

Híres emberek

Itt született 1885-ben Bíró Vencel történész, piarista szerzetes.

Rendezvények

Tojásgurítás (húsvét hétfő, ez a leglátogatottabb rendezvénye, a két nap alatt 2000 fő is eljön a környező településekről)
Májusfaültetés- és húzás
„Kristkindlik” járása (karácsony, mintegy 1000 fő látogatja a környékről)
Falunap (május)
Márton-nap (november)
Hagyományos búcsú (július, november)
Szent Borbála, a bányászok védőszentjének ünnepe

Következő községek

További községek